Új

Körvonal

            Csak szépen szeretnék írni rólad, talán nem is a lényeget. Néhány varázsszót, ecset nélküli képeket. Kontár mesterként, kinek szívét űzi a gondolat, hogy minden egyéb tűri a fontosat, de szólhatok-e szépről, írhatom-e arcát azonnal, mikor a fényből kilépve...
>

Csigaház

            Kedvesem vékony, mint a szellő. Felhő oson át ajka fölött, ha alszik és aprókat csillan álmán, mint éjszakai vetés a hold körül. És úgy örül, mint gyermek, ha a lélek szépet mond neki, mit úgy tartottam egész nap, amit csak a rejtett érzelmek tudnak...
>

Fűszál

Na, kedves olvasó és ti szendergő gyermekek, kik félálomban már, útra készen, de mégis éberen a szépre, hallgassátok meg történetemet, amit úgy mondok el, ahogy megtörtént. Mert bizony nekem sem apám, sem anyám, de az igazságot és a jóságot úgy megszerettem nélkülük is, mint kovács a vasát, miből...
>

Édesapám arca

Édesapámmal ketten járunk ezen a világon. Ő szép egyenesen, mint a legderekasabb nyárfa, minek törzsét úgy növesztette ki a föld, mintha az ég egyik tartóoszlopa volna. Én botladozva, kicsiként, néha rálépve egy-egy bogár lábára és sajnálkozva azon, hogy oly rég láttam édesapám arcát, mert az eget...
>

Víz

Reggel hét óra: „A születés: egyszerű melankólia.”       Jut eszembe rögtön felkelés után. Mint valami kávé csap arcomba ez a gondolat, de röhejes, eldobom. Mióta Vízzel lógok, egyre több ilyen frázis támad rám, amit nem tudok megtölteni igazán semmivel, sem megtalálni a...
>