Ha szeretni tudnál, és vinnéd magaddal szívem. A parton minden virág új világba nyílna szelíden. S a férfi kor, ami nem ered futásnak, lassan ereszkedik, mert néma gyermek: folyó, víz - lélek. Ha szeretni tudnál, magad maradnál velem. Félelmetes lenne az első...

          Méregből vagy. Méregből adta isten lelked a földnek. Ahogy születtél felüvőltött  a járókelők utcazaja, a stoplámpák elégtek, a körforgalmak nem mutattak kiutat. Minden szín párhuzamos lett. Unalmas, mint a lift zaja, mint a mozgólépcsők iránya, mint az ember...

          Folyton eltűnik. Talán most Afrikában gyógykezelés alatt áll. Éppen a szavannán szagolja föl a gyönge virágokat. Elmúlt időkben beszél a napnak, és közben azt hiszi, hogy minden igaz. Az állatokkal együtt jár a folyóhoz inni. Figyelmeztet, megóv, megint, hogy...

Philip telefonált:   - Ma nem tudok előre menni, csak hátra. Vannak bajaim, de ezeket hagyjuk most. Egyébként meg, megyek haza. Nem igaz. Ad át mindenkinek üdvözletem. Vasárnap, kettőkor. A telefonban enyhe zihálás, város és utcazaj festette meg a hangját. És sírásra emlékeztető szipogás....

          Lassú zöld, lassú szép. Az úton valaki otthagyta szíve keresztmetszetét. Azt hiszem, a talán lehet vagy a biztos - ez még el nem döntött képzelet. Csak tudni vélni, hogy valaki. Ebben az évben is élt, és tudása, ami maga volt, és amikre szemeket rajzolt, hogy...

          Létünk sok ezer lépéssel adósa lelkünknek. Már egy másik Földet is körbe lehetne járni, miközben megmutatjuk a Napnak elveszett tengelyét. Azon lehet elveszíteni egészét, sok Hold mennyországát, hogy nem álmot ment át, hanem a rideg erőszakot. Nincs kézben a kéz,...

              Amitől kell még a szónak egy pillanat, abból marad a szívben olyan csönd, amitől a lélek  el nem térhet. Átmegy rajta és olyanná változik, mint szellem a téli fákon - egy szál ágon erdő lesz, nyüzsgő, titkos élet. Szavakkal nem lehet becézni,...

                    Haza, szívem. Vezess haza! Isten tudja az embert, a lélek tudja az Istent, te tudod a távolságot. Te jegyzed a földi létet, a kikopott kartonlap sövénye vagy, ami földöntúli számokkal írja le a szavakat: sohasem át maradni...

Zója egy belső premissza oldalán ült. Fekete szemében elhalványult a fény. Akár a sivatagban a víz, lassan visszahúzódott benne, két részre osztva a távolságot.   Körülötte néhány ember lézengett, bár ezt nem érzékelte pontosan. Lehet, hogy inkább többen voltak, mert a levegő telített volt...

          A felfelé repülő madarak havi 3000-ért esznek. Télen szeretnének elköltözni. Mindig szeretnének, de van néhány múltba merengő sebük a szárny alatt, ami feszül, mikor kimarad a légzés az elrugaszkodás pillanatában. Így mélyebb lesz a lábnyom, mert beletörik az...