Sikítanak a szellemek.
Az év végi szellemek.
Valaki ajkán megremeg,
és szavak szólnak
apró darabokban: az
összerakás törvénye a
szív ügye, amiről
szakadnak a szemek és
hullnak a fülek.
Szétesik az egész
még egyszer, a
lélekhez gurul,
megsemmisül újra
benne az ember, s
csak valaki más
emléke marad:
egyetlen legszentebb
titoknak.
