Az emlékezés további színekre
bomlik. Elszórtan eső lesz a
fényből. A szürke és árnyalatai
a szürke és árnyalataiban a
lebegő és fodrozódó árnyék
hangja. Valami történik
ilyenkor. Egy belső légzés.
Nincs benne kitágult tüdő, de
benne van az emberi mozgás,
a lehalkult, fűszálból
visszaegyenesedő élet. Ez a
lassú hulláma a szívnek.
